G-011 Eszergakés köszörülés

 Az esztergakések használat közben kopnak , életlenednek. A különbözõ anyagféleségekhez, és megmunkálásmódokhoz más-más anyagú és kivitelû késeket használunk. A szükséges kések beszerzésével idõvel egész kollekció áll rendelkezésünkre. A kések a használat közben eléletlenednek, és a késõbbiekben tönkremennek. Ilyenkor pótlásuk válik szükségessé. Ezek pótlása jelentõs költségtényezõ. Ráadásul az élességét vesztett késekkel a megmunkálás se olyan hatékony, a felületek simasága is kívánni valót hagy maga után. Ne várjuk meg amíg használatlanná válnak, élezzük meg õket. Ezt ugyan bízhatjuk élezõ szakemberre, de az hosszadalmasabb és költségesebb. Gyorsabb eredményt érünk el , ezért leghelyesebb ha magunk próbálkozunk. A leírásban segítséget szeretnék nyújtani, hogyan szerezzünk megfelelõ gyakorlatot ezen a téren.

 Elõször is a kés anyaga meghatározza azt, hogy mit – mivel. Ez éppúgy vonatkozik magára a forgácsolás mûveletére, mint arra is, hogyan hozhatjuk helyre az élveszteséget. Mindig tartsuk szem elõtt azt is hogy minél kisebb a kés geometriai hibája, azaz életlensége, annál könnyebben helyrehozhatjuk a hibát. Tehát gyakrabban, és még idõben megköszörült kések élettartama jelenõsen kitolható, és ezáltal az élezési munka is sokkal könnyebbé válik.

 Ehhez elõször tekintsünk vissza a késekre: Vannak nagyoló és simító kések , vasra , könnyûfémre és egyéb anyagokra. A legegyszerûbb a gyorsacél kés. Ezzel puhább fémfajtákat, alumíniumot, rezet, mûanyagokat stb. munkálhatunk meg. A simítókéseket általában a lehetõ legélesebbre is nyugodtan ki köszörülhetjük. A nagyolókéseknél némi élletörés kell alkalmaznunk, elkerülve azt hogy a túl vékony él a nagyobb erõhatások következtében elpattanjon. A következõ késtípus a keményfémlapkás kések csoportja. Ezek merevebbek és ridegebbek, de nagyobb erõhatást kell biztosítani a tökéletes forgácsoláshoz. Általában öntvényfémek, bevonatos anyagok, vasanyagok esztergálásához ajánlatos a használatuk. A késeket szürke kõvel lehet kielégítõen köszörülni. A nagyobb keménység miatt nagyobb teljesítményû köszörûgép és puhább kõ szükséges ezeknek a keményfémlapkáknak a megfelelõ alakításához. A törött lapka lánghegesztõvel kivehetõ, és helyére rézpálcával és borax folyasztószer segítségével egy új lapka beforrasztható. A legkényelmesebb de költségesebb megoldás a cserélhetõ keményfémlapkás késszárak alkalmazása. Itt nem szükséges köszörülni , csak a kopott lapkát kell átfordítani vagy kicserélni. Az speciális alakos késeket például legegyszerûbb ha saját magunk köszörüljük ki egy megközelítõen hasonló profilú szabvány késbõl.
Az esztergakések köszörüléshez szükség lehet egy kettõs köszörûköves gépre, valamint egy fazékköves köszörûre.

Ennek hiánya esetén az esztergagépen is elvégezhetünk bizonyos köszörülési mûveleteket. Készítsünk megfelelõ kõbefogó csapot, amire csavarral és alátéttel rögzíthetjük a köszörûkövet.

A képen is látható egy ilyen tengelyvég. Ezt a tokmányba rögzítve egy ideiglenes köszörût kapunk. Gyakoribb használat esetén a balesetveszély elkerülése végett ajánlatos lemezbõl egy burkolatot is készíteni hozzá. A fazékkõhöz egy másik tengely dukál. Ezzel a kõvel a belsõ éleket és a letöréseket munkálhatjuk meg kényelmesebben.

 A forgácstörõk kialakításához ajánlatos egy kézi köszörûmotort beszerezni, amely patronos szorítású, és csapos köszörûvel használható.
A köszörût a tokmányba fogjuk. Ne felejtsük el az esztergaágyat alaposan takarni! A köszörülés porának ugyanis nem szabad bejutnia a csúszó felületek közé, mert idõvel teljesen tönkreteszi ezeket a felületeket. A munka végeztével a takarás eltávolítása után mossuk át az ágyat és olajozzuk újra. Ha rendszeresen szükség van élezésre, ne sajnáljuk a pénz és szerezzünk be egy külön köszörû gépet. Az esztergát azért csak szükség helyzetben használjuk ilyen célra, elég drága az esetleges felújítás.

 A pontos élszögeket köszörülhetjük úgy is hogy a kést a késtartóba fogva pontosan beállítva a helyzetét, finom lépésekben közelítjük a kõhöz. Mindig csak annyit köszörüljünk amennyi feltétlenül szükséges. A végsõ élességet fenõkövön történõ lehúzással adhatjuk meg a legpontosabban. Ehhez azért biztos kéz és megfelelõ gyakorlat kell. A beállított szögben kis erõráhatás alkalmazásával türelmesen húzogatni kell a kést, amíg a megfelelõ él ki nem alakul.
Készíthetünk a fenõkõnek egy tartót , amelyen szögben állítható és rögzíthetõ segéd felület (vonalzó) van. Erre támaszkodva lényegesen pontosabb egyenes vonalú mozgásokat végezhetünk.

Nagyoló köszörülést a késprofil kezdeti kialakításához, vagy kismértékben letörött kés helyrehozásához alkalmazhatjuk. Ne feledjük , már a nagyolásnál sík felületre törekedjünk. Rossz szögben tartott vagy billegõen megvezetett nagyolás után elég nehézkes lesz a végleges sík profil és élszög kialakítása, korrigálása. Alap szabály hogy lágyabb késeket kemény kõvel, és a keményebb késeket puhább kõvel munkáljuk meg. Ha a kõ nem megfelelõ profilú, vagy életlen, túlzottan melegít, akkor inkább kõporos vagy gyémánt kõlehúzóval húzzuk le róla az elhasználódott réteget. Ezzel újabb éles szemcseréteget hozunk elõ , aminek segítségével a munka is jobban, pontosabban haladhat. A köszörülés a türelem és a precizitás játéka. Nem kellõ odafigyeléssel akár egy órás elõmunkálást tönkretehetünk azzal hogy a simításnál a kés megpattan, vagy egy rossz mozdulattal belehúzzuk a kõbe véletlenül ott ahol nem kellett volna.

 A biztos és pontos tartás érdekében a késtartóba fogjunk be egy támasztásra alkalmas darabot, vagy köszörülés közben támasszuk a kezünket a késtartóra. A kést finom lépésekben apró egyenes mozdulatokkal alakítsuk. A belsõ élekhez használjuk a fazékkövet. A fazékkõvel a forgácstörõ hornyokat is durván beköszörülhetjük. A végsõ simítást állványba befogott csapos köszörûvel adhatjuk meg a forgácstörõnél. Esetleg finomabb futású gyorsvágó korong is segítségünkre lehet,
de nagyon vigyázzunk vele , ez a módszer roppant sok balesetveszélyt hordozhat magában. A kést ilyenkor feltétlen fogjuk be satuba, és használjuk a flex pozicionáló állványát is. A kész késeket végezetül fenõkövön lehúzzuk. A nagyoló késeket ajánlatos kevésbé életlenre visszahúzni a kövön, különben könnyen lepattanhat az élük a nagyobb forgácsleválasztás miatt. A kés hegyét is ajánlott pár tized mm rádiusszal vissza köszörülni, nehogy az elsõ durvább forgácsleválasztásnál lepattanhasson. A kések edzett anyagból készülnek, és ha az élük áthevül ( felizzik ) akkor veszíthetnek keménységükbõl, tartósságukból .

Ezért a köszörülés és az esztergálás közben is , a túlhevülés elkerülése végett ajánlatos kenni és hûteni. A köszörüléskor a gyorsacél késeket idõnként mártsuk hideg vízbe, ez hûtésnek elegendõ. Ha köszörû gépen élezünk akkor olaj emulziót tartalmazó vizet csorgassunk a kõre simítás közben. A keményfémlapkás késeket sûrített levegõvel hûthetjük. A köszörüléskor ha melegedne a kés tartsunk szüneteket, vagy a kés szárára csorgassunk vizet, hogy lassan hûlni tudjon. A lapkára közvetlenül tilos vizet juttatni, mert az a hirtelen lehûléstõl ( mivel rossz hõvezetõ ) megrepedhet.
A köszörülésnél mindig használjunk védõszemüveget.

Gyorsacél kések élszögei:
Mûszerész munkákhoz leggyakrabban gyorsacél késeket használunk. Ezek könnyen bármilyen alakzatba köszörülhetõk, de keményebb anyagok esztergálása esetén számítsunk rá hogy sûrûn kell élezni õket. A késnek lényeges az alakja ( balos, jobbos, leszúró stb. kés ) és általában két élszöggel jellemezhetõ. A homlokszög, az szög amellyel a kés homloka a szárához képes vissza van köszörülve. És a hátszög , amellyel a kés háta ( vége ) van visszaköszörülve, azért, hogy csökkenjen a súrlódás és ne nyomja az anyagot az esztergálás közben.
Homlokszög Hátszög fokokban megadva

Acél lágy              25             10
közepes               12               8
kemény                  5               8
Szürkeöntvény    10               6
Bronz szívós lágy 20               8
közepes                10               8
kemény                   0               6
Sárgaréz lágy       14               8
kemény                   0               6
Alumínium              40             10

Mûanyagokhoz, teflonhoz egészen éles kések használhatók, hasonló élszögûek mint az alumíniumhoz.